Messziről jött ember azt mond, amit akar vagy mégis csak a hazai az igazi?!
Manapság a superfood kifejezés legalább akkora népszerűségnek örvend, mint a pre-probiotikumok, esetleg az antioxidánsok, szabadgyökök nyakló nélküli használata, ez utóbbi egyik személyes kedvencem… Mielőtt azonban szabadjára engedném a fantáziám, és kitérnék a pro, kontra érvekre, nézzük, mit is takar a kifejezés valójában.
A superfood kifejezés 1915-ben jelent meg először az Oxford Dictionary-ben, mint “egy tápanyagokban dús élelmis
zer, amiről úgy tartják, hogy különösen kedvező hatást gyakorol az egészségre és a jó közérzetre”. Ezek az élelmiszerek rengeteg vitamint, ásványi anyagot, élelmi rostot, antioxidánst (én mondtam) és/vagy fitonutrienseket tartalmaznak. Magát a kifejezést széleskörűen csak a 90’-es évektől kezdték el használni, és villámgyorsan a kiváltképp egészséges és tápláló ételek szinonimája lett.
Az, hogy hazánkban csak az utóbbi néhány évben terjedt el a superfood szó használata, nem véletlen. A kifejezés használatát illetően ugyanis nincs jogi szabályozás, jó néhány cég korlátozás nélkül kezdte el használni gyakorlatilag az összes termékére és alapanyagára, így a rengeteg visszaélés miatt az EU 2007-ben betiltotta a szó használatát, vagyis mire hozzánk is elért volna az őrület, már tilos volt használni.
Való igaz, hogy vannak olyan élelmiszerek, amelyek kimagasló mennyiségben és összetételben tartalmazzák az emberi szervezet számára legfontosabb vitaminokat és ásványi anyagokat, rendszeres fogyasztásuk pedig kedvező hatással van a szervezet működésére, hozzásegítenek minket a tökéletes egészség eléréséhez, bizonyos betegségek megelőzéséhez. Mindezen pozitív tulajdonságaik mellett azért nem árt megemlíteni, hogy nem csodaszerekről beszélünk (pláne nem gyógyszerekről!), ugyanakkor jó néhány képviselőjüknek szerepe lehet a gyógyulási folyamatok elősegítéséhez.
A rövid ismertető után lássuk, milyen élelmiszerek érdemelték ki a superfood elnevezést:
Gabonafélék:
- barnarizs, quinoa, köles, hajdina, zab, tönköly, bulgur (magas a rost, fehérje, kálium, cink, szelén, magnézium tartalmuk)
Zöldségek:
- cékla, édesburgonya, sütőtök (magas az antioxidáns, béta karotin tartalmuk)
- brokkoli, kelbimbó, spárga, karfiol, fodros kel, lilakáposzta (Kiváló E, B, K-vitamin, kalcium, kálium források, magas az antioxidáns tartalmuk)
- bab, zöldbab, zöldborsó, csicseriborsó, vöröslencse, mungo bab (magas a B-vitamin tartalmuk, segítik a bél működését, stabilizálják a vércukor – koleszterinszintet)
Bogyók:
- kékáfonya, szeder, acaí-bogyó (ha nem mered kimondani a nevét, nem vagy egyedül), meggy, ribizli, goji-bogyó (lásd acaí), vörös szőlő, cseresznye, olíva (Antioxidánsokban gazdagok)
Magvak:
- chia-mag, lenmag, mák, tökmag, dió, mandula, pisztácia, kesudió, szezámmag, mogyoró, kakóbab (Omega zsírsavakban gazdagok, nagyobb mennyiségben tartalmaznak fehérjét, káliumot, szelént, rostokat tartalmaznak)
Gyümölcsök:
- alma, citrom, zöldcitrom, grépfrút, mandarin, gránátalma, kiwi (Magas a C-vitamin tartalmuk)
- avokádó (nagyon magas a kálium, E vitamin, antioxidáns, folsav, rost tartalma)
Halak:
- vadlazac, makréla, szardínia (Gazdagok omega3 zsírsavakban)
Csírák:
- lucernacsíra, retekcsíra, búzacsíra, babcsíra, borsócsíra, brokkoli csíra, búzacsíra (Gazdagok esszenciális aminosavakban)
Fűszerek:
- Fahéj, kurkuma, fokhagyma, gyömbér, zöld tea
Algák (moszatok):
- kelp, wakame, kék-zöld alga (Magas az ásványi- és nyomelem tartalmuk, különösen jód és kálium, továbbá, B, C, E vitaminokban gazdagok)
Nyers méz (Rengeteg vitamint és ásványi anyagok tartalmaz)
A lista még koránt sem teljes, hiszen kis hazánk is bővelkedik egészséges zöldségekben, gyümölcsökben, bár sajnos, ezek többségét már teljesen mellőzi a modern táplálkozásunk, holott ezek többségét könnyű szerrel beszerezhetjük a természetből.
Fehér eper (Kiváló ásványi anyag (K, Ca, Na, Mg, Fe, Zn), vitamin (B2, B3, C-vitamin), és antioxidáns forrás. Kvercetin, rutin, kempferol, apigenin, luteolin és izokvercetin is található bennük, melyek mind nagyszerű antioxidánsok)
Kökény (Gazdag C-vitaminban, e mellett értékes flavonoidokat tartalmaz, legnagyobb arányban polifenot)
Egres (Magas A-, B1-, C- D- és E-vitamin tartalma van. Ezen kívül citromsav, szőlő- és gyümölcscukor, pektin, niacin, kálium, foszfor, kalcium található benne)
Som (Remek C-vitamin, karotin és pektin forrás)
Csipkebogyó (Gazdag B2-vitaminban, fenolvegyületekben, valamint A-, K- és P-vitamint is tartalmaz, mégis a legtöbben magas C-vitamin tartalmáról ismerik a növényt)
Csicsóka (Magas az ásványi anyag tartalma (kálium, kalcium, magnézium, foszfor és cink), valamint a béta-karotin-, B1, B2-vitamin, niacin- és C-vitamin-tartalma)
Sóska (sokk ásványi sót, foszfort és vasat tartalmaz, de flavonoidok, antranoidok és cserzőanyagok is fellelhetők benne. C-vitamin tartalma jelentős)
Galagonya (Gazdag flavonoidokban)
Borbolya (C vitamint, karotinoidokat, antociánokat, pektint tartalmaz)
Házi berkenye (Kiemelkedően magas a C-vitamin tartalma, e mellett antocianint is nagyobb mennyiségbe tartalmaz)
Homoktövis (Magas a C- és E vitamin tartalma, értékes esszenciális zsírsavakat, flavonoidokat tartalmaz)
Szép, szép, de hol itt az igazság? Akkor csak az lehet kicsattanóan egészséges, aki ezekre az élelmiszerekre alapozza az étrendjét? Netán minden reggelt egy kétes ízű algás smoothieval indít, amiről eddig csak azt hitte, hogy a tengerén felszínén úszkáló zöldes szmötyi?
Azon kívül, hogy az igazság mindig odaát van, nekem már jó ideje kialakult a véleményem ezzel a témával kapcsolatban is, még pedig az, hogy koránt sem igaz az, hogy aki nem költ a fentebb említett élelmiszerekre, az már nem is tud egészségesen táplálkozni.
Természetesen, nagyon egészségesek, és rengeteg jótékony hatásuk is van (nem véletlen a hosszú felsorolás), ám nem csak ezek fogyasztásától lesz jó egy étrend. Azt gondolom, hogy sokkal többet ér, ha a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának a gyakoriságát csökkentjük, leredukáljuk az egyszerű cukor, transz zsírsav fogyasztásunkat, kevesebb kényelmi terméket fogyasztunk, és ebbe az étrendbe iktatunk be néha napján egyet-egyet az előbb felsoroltakból. Egészségesnek (vagy egészségtelennek) kikiáltott étel/élelmiszer/alapanyag valójában nem létezik, nagyon sokan futnak bele ebbe a hibába, hogy az egekbe magasztalnak vagy éppen démonizálnak egy összetevőt. Maga az étrend (és kicsit tovább gondolva, az egész életvitel) lehet egészséges, így véleményem szerint ha változatosan válogatunk a különböző nyersanyagokból, élelmiszerekből, akkor nem kell attól tartaunk, hogy bármiből is hiányt szenvednénk, könnyedén össze tudunk állítani egy kiegyensúlyozott étrendet úgy is, hogy nem acaí (ászáj) és goji (godzsi) bogyókra spórolunk egész évben.
A szerzőről:
Kovács Dóri
CrossFit Tesseract dietetian
(Dietetikus, Személyi edző, CF lvl 1 Instruktor)
A Crossfit Tesseract dietetikusaként azt vallom, hogy a tartós egészség eléréséhez és fenntartásához nem elég csupán a heti edzés mennyiséget letudni, ugyanilyen fontos a helyes táplálkozás is, amely személyre szabott étrendet jelent, és támogatja a sportteljesítményt is. Az elmúlt néhány évben volt szerencsém együtt dolgozni különböző sportágak atlétáival, így mind az erő-, mind pedig az állóképességi sportolók étrendjére van rálátásom. A CrossFit-ben is elengedhetetlenül fontosnak tartom az optimális táplálkozást, ami természetesen mindenkinél mást jelent, így, ha mélyrehatóbban érdeklődsz a téma iránt, szívesen segítek eligazodni a táplálkozás útvesztőjében!
